2015. április 22., szerda

A gyengébbik nem

Az emberi nemaránynak, azaz, hogy hány férfi és nő van, megvannak a maga sajátságai. Születéskor egy kicsivel több fiú születik, így a fiúk aránya születéskor 51,3% körül van. Ezt követően viszont nem sok jó mondható el a fiúk szerepléséről. Úgy 5 éves korra a nemarány eléri az 50%:50%-ot, tehát a fiúcskák halálozása bizony nagyobb. Ezt követően egy ideig eléggé így is marad, majd 40-50 éves kor felett az "erősebb" nem gyengesége megint kiütközik, s bizony 100 éves kor felett már 3-4x annyi nő van, mint férfi, s 110 évesek 95%-a nő.
1. ábra: (A) A születéskori nemarány az elmúlt 60 év adatai alapján nem igazán változott, mindig valahol 51-51,5% körül mozgott. (B) A kezdeti apró fiútöbblet igen gyorsan megszűnik, s némi stagnálás után a nagyobb halandóság okán nőtöbbletbe csap át.
A kis testsúlyú fiúgyermekek túlélése alacsonyabb, valamint a korán spontán abortálódó magzatok 70%-a fiú. Nem vagyunk valami jól összerakva, ami persze - sajnos - érthető. Nem kell szülnünk, gyereket is csak módjával kell felnevelnünk, egyetlen dolgunk, hogy erősek és vonzóak legyünk 15-30 éves korunk között, hogy legalább egy hölgy szívét (és halkan megjegyzem, méhét) meghódítsuk. Mindebből viszont az következik, hogy a megtermékenyítéskor zömében fiú zigótáknak kéne létrejönniük. Ez így egyszerű is lenne: kezdetben sok fiú embrió indul útnak, majd lassan elvesznek út közben, s még így is kicsit több fiúcska születik meg, majd pár éves korra kiegyenlítődik a nemarány.

Az a fránya valóság megint jól bekavar! Mesterséges megtermékenyítést adatokat vizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy bizony megtermékenyítéskor 1:1 a nemarány. Pont úgy, ahogy a nagykönyvben meg van írva. Az hím ivarsejtek képzésekor a fele Y kromoszómát tartalmaz, a fele pedig X kromoszómát, így megtermékenyítés után (feltételezve, hogy azonos valószínűséggel érnek célba) a zigóták fele fiú a fele pedig lány lesz. És úgy tűnik sem emberben, sem más vizsgált emlősben nem tér el a megtermékenyítéskori nemarány az 1:1-től.
2. ábra. Méhen belüli nemarány a fogantatástól eltelt idő függvényében. A ART jel a asszisztált reprodukcióból (mesterséges megtermékenyítés) eredő becslés a 2-6 napos emberiókra, amely időpontban még több lány van. A CVS a chroion boholy biopszia, az abortion az abortuszuk, míg a amnio az amniocentézisekből eredő becslések. A görbe vége (FDN) a magzatelhalások adatsorainak elemzésével készült.
Akkor mégis, hogy kapunk több fiút születéskor, ha közben még a halandóságuk is nagyobb? Úgy, hogy ez a terhesség alatti fiú vagy lány halandóság nem olyan egyszerű, mint azt eddig gondoltuk. Az első pár nap bizony több fiú zigóta fog abortálódni (mert valami rendellenesség van velük). Tehát az első 1-2 hétben bizony több lány van. Viszont a 6-10 hét környékére a nemarány megfordul. A lány embriók halandósága, ismeretlen okból, magasabb az első trimeszter végén és a második trimeszterben. Ezen eredményeket chorion boholy biopszia, amniocentézis és indukált abortuszokból nyert adatok alapján lehet megállapítani. A feltételezés az, hogy a vizsgálatokat, vagy magát az abortuszt a magzat állapotától függetlenül végzik el, s így a nemmeghatározás eredménye megmutatja, hogy az adott időpillanatban milyen nemarány van az embriók között. (Megjegyezendő, hogy persze a vizsgálatok nem teljesen függetlenek az embrió állapotától, pl. az AFP vizsgálat eredményétől, de ezeket megfelelő statisztika alkalmazásával ki lehet szűrni valamelyest.) A terhesség későbbi részén az élveszülések és a magzatelhalások ismert nemösszetételéből lehet következtetni a nemarányra.

Szóval születésünket követően egyértelműen az erősebbik nem a gyengébb, de előtte, ha kicsit is, de a gyengébbik nem jelzőjéhez hűen "törékenyebb".
Mert ugye elkezdődött a Trónok harca idei évada

Hivatkozott irodalom

Orzack, S. H., Stubblefield, J. W., Akmaev, V. R., Colls, P., Munné, S., Scholl, T., Steinsaltz, D. és Zuckerman, J. E. 2015. The human sex ratio from conception to birth. Proceedings of the National Academy of Sciences 112(16): E2102-E2111
Austad, S. N. 2015. The human prenatal sex ratio: A major surprise. Proceedings of the National Academy of Sciences 112(16): 4839-4840

Az adatábrázolásban kissé jártas (vagy azt megtanulni szándékozó) olvasók számára jegyzem meg, hogy a közleményből vett ábra (2 ábra, Orzack et al. 2015) - sajnos - igen jó állatorvosi beteg ló. Így nem szabadna ábrát rajzolni, főleg nem egy olyan neves lapba, mint a PNAS. Az eredeti X tengely felirat egyszerűen "Conception age"-t tűntet fel, amit elég sokáig nem is tudtam mire vélni, a fogantatásnak nem kora van, mert az ugye egy pillanat. Ráadásul az, hogy itt hetekről van szó, az nem derül ki sem az ábrától, sem az ábraaláírásból (ezen összefoglaló ábrán persze lehet gyanítani, hogy mivel 40-nél van a vége, így az a terhesség heteit jelöli.) A közlemény többi ábrája, viszont az egyes adatsorokból levő görbéket külön ábrázolja, s azokon a heteknek csak egy része van. A nagyobb probléma a helykihasználás. Miért kell az X tengelyt 0,4-től 0,65-ig vinni. A 0,4-0,45 és a 0,55-0,65 tartományokba semmilyen adat nem esik. Ráadásul a hatás pár százalék, ami elég nehezen látható, ha ennyire szét van húzva az X tengely skálája.