Egy új hierarchikus rendszertan

Ahogy az élővilágról egyre többet tudunk, egyre inkább kirajzolódik az élővilág leszármazási viszonyait tükröző törzsfa. Ez a törzsfa viszont nem hasonlít ahhoz a rendszerhez, amit megszoktunk. Én is egy teljesen más felosztást tanultam egyetemi éveim alatt (1995-2000), s bizony az emberek lassan változnak, főleg, hogy a rendszerezés alapjait Linné 1735 megjelent Systema Naturae könyve fektette le. Ez az osztályozás hierarchikus volt, amelyben osztályokra (classis), rendekre (ordo) és nemekre/nemzettségekre (genus) osztjuk a fajokat (species). Később ez egészült ki a törzs (phyllum) és az ország (rengum) fő kategóriákkal.

S persze imádjuk a latin neveket, az kölcsönöz az egésznek egyfajta misztikus igazságot.

Régi emlékeimben még úgy él, hogy az ember (Homo sapiens) az állatok országába (regnum Animalia), a gerincesek törzsébe (phyllum Vertebrata), az emlősök osztályába (classis Mammalia), a főemlősök rendjébe (ordo Primates), az emberfélék családjába (familia Hominidae) és az emberek nemébe (genus Homo) tartozik.

Szeretjük a csoportokat. Világunk minden részét szeretjük egymástól elkülönülő csoportokba osztani.¹

A csoportosítást túlzásba is lehet vinni, ahogy ez egyre nyilvánvalóbb a rendszertanban. Az egy-egy csoporton belüli alcsoportokat a közelségük alapján újabb csoportokba osztottuk. Az emberfélék családját két alcsaládra osztjuk, mert az orángutánok (Ponginae alcsalád) távolabbi rokonaink, mint a gorillák, csimpánzok és bonobók (velük a Homininae alcsaládot alkotjuk). A gorillák viszont egy kicsit távolabb vannak tőlünk, mint a két csimpánzfaj. Így kreáljunk nekik egy nemzetséget (tribus) Grollini névvel. Akkor mi a csimpánzokkal a Hominini nemzetségbe tartozunk. S természetesen van tovább is, bár ennék értelme már végképp nincs! A csimpánzokkal igen közel állunk egymáshoz, ha konzekvensen alkalmaznánk a nem fogalmát, ahogy azt más csoportoknál alkalmazzuk, akkor a csimpánzokkal egy nembe kellene tartoznunk (Wildmann et al. 2003). Ezt viszont nem veszi be az emberi felsőbbrendűségünkkel telt gyomrunk.

Így túl sok a csoport.

Az új ismeretek a hierarchia szintek tobzódását hozták magukkal. A kladisztikusok ezért el is vetik a szinteket. Minden elágazáshoz rendelhetnénk szinteket, s így az ismertebb és fajgazdag csoportokban hirtelen nagy sok hierarchiai szintre lesz szükség. Így lesznek alországok, alországágak, főtörzsek, altörzsek, altörzságak, főosztályok, alosztályok, öregrendek, stb.

Más csoportok, amelyeknek mára csak egy élő képviselője van, viszont így sok lényegében üres szinttel rendelkeznek. A páfrányfenyő (Ginkgo biloba) csoportjának egyetlen képviselője, viszont olyan helyen ágazik le, hogy egyes rendszertanokban saját törzse, osztálya, rendje, családja és nemzettsége van (a növényeknél a genus-t nemzettségnek hívjuk, míg az állatoknál nem-nek, csak, hogy egyszerű legyen).

A korábbi rendszertanokra akarjuk ráhúzni az újat.

Mindezek ellenére ragaszkodunk a hierarchikus szintekhez és a régi elnevezésekhez. Olyannyira, hogy Cavalier-Smith, a rendszertan egyik doyen-je egy tavalyi cikkben egy új rendszertant ajánlott, aminek két sarokpontja, hogy (1) megtartsa az általa kedvelt országneveket és (2) az állatok törzsei ne változzanak. Más értelmét nem láttam.

Országból így baktériumok, archaeák, állatok, növények, gombák, színes algák és egyéb egysejtűek (protiszták) lettek. Ez utóbbi kivételével a többi csoportnak még van is némi létjogosultsága, de ez utóbbiba belerakott mindent, ami a korábbiakból kimaradt. Mivel az állatok és a gombák nagyon közel vannak egymáshoz, így bőven marad ki a környékükről élőlénycsoport. Ezt pontosan tudják a szerzők. Tudják, hogy törekedni kéne a monofiletikus csoportokra (azaz minden egy ősből eredő leszármazási vonal egybe kerül, s más nem kerül oda), de a szent cél, hogy 7 országnál több ne legyen (ez is eggyel több a korábbi felosztásánál) fontosabbnak tűnik ennél az elvnél. S az állatokat meg kell tartani országnak, mert hát ugye a cuki cicák oda tartoznak (vagy mert a kutyák, de lehet, hogy mert mi magunk oda tartozunk). S így lehet, hogy az állattörzsek nem nagyon változtak ahhoz képest, ahogy én is tanultam. Nem is kell, csak hát a törzs így egy kiüresedő valami, ami hol egy pár fajos csoportot jelent, hogy az összes szárazföldi növényt, s persze az ikonikus állattörzseket, mint az ízeltlábúak.

Az élővilág rendszere Cavalier-Smith (Ruggerio et al. 2015) szerint

Magát a rendszert itt nem tudom szépen berakni (ahhoz túlságosan bele kéne nyúlnom a blogger stílusaiba), szóval nem képként ide raktam fel.

De legalább a madarakat berakták a hüllőkhöz

Maga a tanulmány rend szintig adja meg a rendszertant. Ezt még boncolgatni is értelmetlennek tartom itt, az tipikusan olyan, hogy az ember fia/lánya vizsgára talán tudja, de utána zömében elfelejti. Érdekes lehet viszont a gerincesek altörzsének (altörzs, a törzs most a gerinchúrosok) újradefiniálása. A klasszikus halak - kétéltűek - hüllők - madarak - emlősök felosztás két ponton tarthatatlan: (1) a madarak legközelebb a krokodilokhoz állnak, s így hüllőnek tekinthetők. (2) A halak a négylábúak kivételével minden egyéb gerincest magukba foglalnak, s ez az óriási csoportot szedték szét monofiletikus leszármazási vonalakra. A korábbi halak osztály parafiletikus volt. Kladisztikus rendszertan szempontjából szét kell őket szedni, de a parafiletikusság a szerzőket a Protozoa ország megalkotásakor nem zavarta (a Chromistánál meg valószínűleg nem, bár  a Hacrobia helyzete még vitatott). Szóval itt szakítottak a tradícióval. Ezért is gondolom, hogy ez egy félmegoldás. Meg is tartottak a régi rendszertanból csoportokat, de egy kevés változtatást is beraktak. Miközben a törzsfa egy másféle rendszert tenne szükségessé.

A gerincesek altörzsének rendszertana Cavalier-Smith alapján

A html verzió itt található.

Nem kéne félni a jelentősebb változástól, idővel azt is megszoknák az emberek.

Hivatkozott irodalom

• Wildman, D. E., Uddin, M., Liu, G., Grossman, L. I. és Goodman, M. 2003. Implications of natural selection in shaping 99.4% nonsynonymous DNA identity between humans and chimpanzees: Enlarging genus Homo. Proceedings of the National Academy of Sciences 100(12): 7181-7188
• Ruggiero, M. A., Gordon, D. P., Orrell, T. M., Bailly, N., Bourgoin, T., Brusca, R. C., Cavalier-Smith, T., Guiry, M. D. és Kirk, P. M. 2015. A higher level classification of all living organisms. PLoS ONE 10(4): e0119248
   

¹ Nemcsak az élőlényeknek, de az enzimeknek, a növényi másodlagos anyagcseretermékeknek, ásványoknak, a nyelveknek, stb. van rendszertana.